Az autó előéletének felderítése

Egy külföldi gépjármű honosítása során más eszközökhöz kell nyúlni. Szerencsére sok szolgáltató foglalkozik járműelemzéssel idehaza. Az egyik legjobb és leginkább ajánlott a tesztgyőztes Carnotie kártörténeti elemzése, amely a legrészletesebb információkkal szolgál mind közül.

 Az alapos helyszíni állapotfelmérés

Az, hogy egy autót érdemes-e megvásárolni vagy sem, végső soron a helyszíni szemlén derül ki. Mindenféleképpen vigyél magaddal hozzáértő szakembert, ha te magad nem vagy jártas a témában, hogy biztosan jó állapotú gépjárművel térhess haza!

Alaposan nézzéták át az autó papírjait, karosszériáját, keressetek korábbi sérülésekre utaló nyomokat, korróziót, ellenőrizzétek a motortér állapotát, a folyadékokat, vegyétek szemügyre a fékek és a gumik állapotát, próbáljátok ki az extrák működését, valamint menjetek el egy próbakörre is az autóval!

 A vásárlás során használj kétnyelvű adásvételi szerződést

Érthető módon nem minden ügyintéző beszél németül vagy angolul Magyarországon, ezért szükséges magyarul is kitölteni az adásvételit. Ha idegennyelvű dokumentummal térnél haza, akkor azt kizárólag az államilag elfogadott helyeken tudod lefordíttatni.Kétnyelvű papírt töltsetek ki az adásvétel során kint az eladóval.

 A hazaút: saját lábon vagy tréleren?

 Saját lábon ideiglenes rendszámmal

Néhány országban a gépkocsi rendszáma a tulajdonoshoz tartozik, és nem magához az autóhoz. Ilyen például Németország, Belgium vagy Svájc is. Ha saját lábán és nem tréleren hoznád haza a kocsit ezekből az országokból, akkor szükséged lesz egy kötött időtartamra érvényes ún. ideiglenes rendszámra, és a vele automatikusan járó biztosítási fedezetre. Itthon sűrűn találkozni piros szélű német exportrendszámmal, amellyel a kifizetett összegnek megfelelően 15 - 360 napig leglisan lehet közlekedni Magyarországon is.

A pontos részletekről, az országonként eltérő (és sűrűn változó) szabályozásról, a feltételekről, valamint az árakról minden esetben érdemes a vásárlást megelőzően az illetékes közlekedési hatóság honlapján alaposan informálódnod.

 Saját lábon küföldi rendszámmal

Azokban az országokban, ahol a forgalmi rendszám az autóhoz kapcsolódik és nem a tulajdonosához (ilyen Magyarország is), az eredeti külföldi rendszámmal haza lehet jönni. Az utazás előtt azonban kiemelten fontos meggyőződnöd arról, hogy rendelkezik-e az autó érvényes biztosítással, nehogy ebből gondok adódjanak az úton.

A külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza, amely szerint, ha a gépjármű üzembentartója (tulajdonosa) belföldi üzembentartónak minősül vagy vezetője rendelkezik magyaroszági bejelentett lakcímmel, akkor a az autó kizárólag akkor üzemeltethető Magyarországon, ha a magyar hatóság által kiadott jelzéssel (magyar rendszám) és engedéllyel (magyar forgalmi) rendelkezik.

Ebből következően a külföldi rendszámos gépkocsi közlekedhet itthon, tehát hazajöhetsz vele lábon, ám üzemeltetésére (hosszútávú használatára) már szigorú szabályok és korlátozások vonatkoznak, amelynek részleteit a rendőrség honlapján olvashatod.

 Tréler

Amennyiben tréleren hoznád vagy hozatnád haza a gépjárművet, nem lesz szükséged érvényes biztosításra, se pedig hatósági jelzésre (pl. Németországból), ám ettől függetlenül a gépjármű dokumentumainak rendben kell lennie és a tulajdonjoga is tisztázott kell legyen, mert egy közúti ellenőrzés során a hatóságok bármikor ellenőrizhetik a szállított autó eredetét.

 Vámeljárás: kell-e vámot vagy áfát fizetni a külföldről származó használt autó után?

A vámeljárás keretén belül a külföldről származó használt autókra vámot és áfát kell fizetni abban az esetben, ha azok nem az EU valamely tagországából származnak. Így például Svájcból vagy az Egyesült Királyságból származó gépjárműveket a határon vámkezeltetni szükséges. A vám és az ÁFA mértéke jelenleg 10 és 27%. A közterhek alapjául az autó vételára, valamint valós értéke szolgál.

Érdemes megjegyezni, hogy a magyar vámhatóság nem köteles a számlán vagy az adásvételi szerződésen szereplő összeget figyelembe venni ezen terhek megállapításához, felmerülő kétely esetén a határon végezhetnek egy EUROTAX-értékbecslést, amely alapján kiszámolják a fizetendő vámot és áfát. Szintén fontos információ, hogy a vámkezelést nem muszáj a magyar határon kezdeményezni, egy Svájcból származó autó esetében ezt meg lehet tenni a svájci-német határon is.

Jelentős kivétel, hogy azon személyek mentesülhetnek a vám és ÁFA megfizetésének kötelezettsége alól, akik igazolni tudják, hogy életvitel szerűen leglább 1 évig tartózkodtak az EU-n kívüli országban és a szóban forgó gépjármű legalább 6 hónappal korábban már a nevükre került.

 Látogatás a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH)

A magyarországi forgalomba helyezés folyamata a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH) veszi kezdetét, ugyanis csak olyan gépjármű kaphat magyar rendszámot, amelyre az illetékes hatóság típusbizonyítványt adott ki. A típusvizsgálat során a közlekedési hatóság ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a törvényben meghatározott műszaki, közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi feltételeknek.

Három különböző eljárásra lehet számítani attól függően, hogy a külföldről származó gépjármű honnan származik, milyen dokumentumai vannak, illetve műszaki és környezetvédelmi szempontból megfelel-e a hazai előírásoknak. Az autóval minden esetben meg kell jelenni az NKH-nál. Ha van érvényes műszaki vizsgája, biztosítása, külföldi forgalmija és rendszáma, akkor ez nem jelent problémát. Abban az esetben azonban, ha nincsen érvényes külföldi forgalmi rendszáma és papírjai, akkor tréleren kell elszállítani az autót a vizsgabázisra.

Honosítás

Az honosítást kizárólag az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiból, azaz az Európai Unióból, Izlandról, Liechtensteinből és Norvégiából, valamint Svájcból származó autók esetében indítványozható és akkor lehet lefolytatni, ha a gépjármű rendelkezik legalább még egy hónap külföldi műszaki érvényességgel és ezt papírokkal is igazolni tudja az új tulajdonosa.

Ekkor a magyar hatóságok átveszik az adatokat és ennek érvényessége kerül bele majd a magyar papírokba is. A látogatás során megtörténik az autó (felületes) műszaki szemléje és kiállítják az autóhoz tartozó, a honosításhoz elengedhetetlenül szükséges műszaki adatlapot.

Természetesen, ha a szemrevételezés során felmerül, hogy a jármű műszakilag kifogásolható állapotban van vagy a környezetet az előírtnál jobban szennyezi, megtagadhatják az eljárás lefolytatását. Friss szigorítás, hogy a hatévesnél idősebb és/vagy a 160 ezer kilométernél többet futott, esetleg a szemrevételezés során a környezetet láthatóan szennyező (füstölő) autókat automatikusan egy rendkívüli - egyelőre ingyenes - környezetvédelmi felülvizsgálatra küldik.

Ha az autó megbukik, akkor nem kaphat magyar papírokat és rendszámot. Ezzel az intézkedéssel a jogalkotó az extrémen környezetszennyező járműveket igyekszik kiszűrni.

 Regisztrációs adó megfizetése a vámhatóságnál

Magyarországon regisztrációs adót kell fizetni a a külföldről származó gépjárművek hazai forgalomba helyezése esetén. Az adó alanya az a személy, jogi személy vagy szervezet, aki a tulajdonjog megszerzését igazoló okiratban (adásvételi szerződés) tulajdonosként szerepel. A regisztrációs adóeljárás az adózó kezdeményezésére indul, akinek fizetési kötelezettsége keletkezik, annak be kell ezt jelentenie a "Regisztrációs Adó Adatlap" nevű nyomtatványon. Az adatlapot papíralapon és elektronikus úton is be lehet nyújtani.

Az adó mértékét az illetékes vámhatóságnál állapítják meg (NAV), és náluk is kell megfizetni. Személygépkocsik esetében az összeg nagyságát a hengerűrtartalom, a jármű első forgalomba helyezése óta eltelt hónapok száma, a hajtóanyag fajtája és a környezetvédelmi besorolása határozza meg. Mindezek megállapításához a vámhatóság a külföldi forgalmi engedélyt és a Közlekedési Felügyelőség által kiadott műszaki adatlap adatait veszi figyelembe. A befizetendő összeget előre is kiszámolhatod, ebben lehet segítségedre a saját személyautó regisztrációs adó kalkulátorunk.